EN   I   HU I 

 

Átadták az Év Agrárembere Díjat

 

 

Az Év Agrárembere díjat 2014-ben alapította Mátrai Zoltán címzetes egyetemi docens üzlettársaival, azzal a szándékkal, hogy felhívják a társadalom figyelmét azokra a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodókra, gazdászokra, termelőkre, szolgáltatókra, fiatal gazdákra és kertészekre, akik önzetlenül támogatják környezetüket, azaz társadalmi szerepvállalásuk jelentős, kiemelkedő munkájuk mellett a közjóért is sokat tesznek.

„A vidék érzékeny, izgalmas és folyamatosan változásban lévő terület, ahol az értékek megóvása és a rugalmasság egyformán fontos, mivel itt a megszerzett tudás és a hagyományok megőrzése mellett a világ új kihívásainak is meg kell felelni.

Az elmúlt időszak sikerét jól kifejezi, hogy beépült a köztudatba, amit mi a vidék fogalma alatt értünk: országunk éléskamráját feltöltő gazdasági tér, mely egyben élettér, valamint kulturális tér is, amely magába foglalja az embert értékeivel, szokásaival, hagyományaival. Mi ezt a három aspektust együtt, szerves egységként ápoljuk.

A vidék sorsa mindig is közös ügyünk, társadalmi feladat marad, ezért lényeges, hogy a szakembereken túl mindenki felelősséget vállaljon érte és részt vállaljon belőle. Az ÉV AGRÁREMBERE kitüntető díj pontosan ezt a célkitűzést szolgálja. Sokan vannak, akik széles tudásukkal, egyedülálló ötleteikkel, tehetségükkel gazdagítják a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság fejlődését. Ezért is fontos ez a díj, hogy munkájukat ne csak elismerjük, hanem a széles közvéleménnyel meg is ismertessük.” – mondta Fazekas Sándor, Földművelésügyi Miniszter, az Év Agrárembere díj fővédnöke.

Forrás: Mátrai Zoltán Facebook oldala

Idén 65, az agráriumhoz kötődő kiváló szakember fogadta el a jelölést Az Év Agrárembere kitüntető díjra. A beérkezett ajánlások után a szakmai zsűri - három napon át tartó értékelést követően – november 22.-vel bezárólag döntött a továbbjutókról. A 70 fős zsűrinek kategóriánként 3-3, azaz 30 döntőst kellett kiválasztania.

A szervezők 10 kategóriában keresték Az Év Agráremberét: Agrárinnováció, Agrárgépészet, Állattenyésztés, Feldolgozó-élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás, Fiatal gazda, Jövő agrárszakembere, Kertészet, Növényvédelem, Növénytermesztés.

Forrás: Mátrai Zoltán Facebook oldala

A folytatásban ismerjék meg az Év Agráremberét, az Állattenyésztési díj, a Növénytermesztési díj, a Jövő agrárszakembere díj, valamint az Életműdíj győzteseit.

AZ ÉV AGRÁREMBERE

Az Év Agráremberét a kategória-nyertesek közül titkos szavazással választotta ki a zsűri szombat éjjel, a gála helyszínén. A 2017-es év győztese MUTSY ÁRPÁD, a kertészet kategória nyertese lett.

Forrás: Mátrai Zoltán Facebook oldala

Mutsy Árpád 1964-ben született a vajdasági Zentán. A Bio-Fungi Kft. alapítója, tulajdonos-ügyvezetője. A kft.-t 1991-ben alapították, két főtevékenységi köre a gombakomposzt- és alapanyag előállítás, valamint a friss gomba termesztése. Jelenleg 55 hőkezelőben heti 2400 tonna csiperkegomba-komposzttal és 300 tonna laskaalapanyaggal látják el Magyarország és további 10 ország gombatermelőit, amellyel a régióban abszolút piacvezetők. Ez a mennyiség a régió gombakomposzt-alapanyagának 50 százalékát teszi ki. A gombatermesztés modern, holland típusú termesztő házas technológiáját 2008-ban vezette be a cég, amelyet a mai napig fejlesztenek.

Jelenleg 12 darab 864 négyzetméteres és 12 darab 580 négyzetméteres modern, felszíni gombatermesztő házzal és 12 db laskagomba-termesztő sátorral rendelkeznek. Hetente több mint 120 tonna friss gombát értékesítenek Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia vezető szupermarketláncaiban. A cég 100 százalékban magyar tulajdonban lévő középvállalkozás, 250 főt foglalkoztat, a környék egyik legjelentősebb munkaadója. A vállalkozói gondolkodásmóddal már gyerekkorában megismerkedett, ifjúkorát a vajdasági Zentán töltötte, ahol nagyszülei, szülei is gazdálkodtak, többek között édesapja gombát is termesztett. Az Áporkai kistérségben lévő gombakomposzt-üzem beruházás 2000-től indította el a cég kezdetben lassú, majd 2004-től dinamikus fejlődését, amely minden évben lehetőséget adott az előző évhez képest 10-15 százalékos növekedésre. Ez a tendencia a mai napig tart.

A budapesti kertészeti egyetem elvégzése után egy gombacsíragyártással- és forgalmazással foglalkozó multinacionális cégnél helyezkedett el a kilencvenes évek elején. Itt 10 évet töltött el, ahol alaposan megismerte a vállalati kultúrát és széles kapcsolati tőkére és szaktudásra tett szert. Modern, környezetkímélő technológiákat használnak gombatermesztő üzemeinkben, a gomba termesztését vegyszermentesen végezik, valamint gyártásukat víztakarékosság (csepegtető öntözés és párásítás) jellemzi. Az innováció és a folyamatos fejlődés a cég egyik fő mozgatórugója. Az elmúlt évtizedben több mint 3 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre azért, hogy a termékeik minősége, a cég piaci pozíciói dinamikusan fejleszthetőek legyenek. Ezek nagy része olyan technológiák, termékek fejlesztését és bevezetését jelentette, amivel egyedülállóvá válhattak és elmondható, hogy a legtöbb innovációt Közép Kelet-Európában ők hajtották végre a gombatermesztési ágazatban. Mind a komposztgyártásban, mind a friss gomba termesztésben folyamatosak a beruházások és fejlesztések. Előbbi területen új hőkezelők építését, utóbbin további modern, felszíni csiperkegomba-termesztő házak és laskagomba-termesztő sátrak építését tervezik. Ezen kívül a termékfejlesztés is kiemelten fontos számukra; a közeljövőben vezetik be a piacon teljesen újszerű gombalapú félkész és késztermék-családjukat, aminek a fejlesztése hónapok óta zajlik.

Azt vallja, hogy „egy olyan változó világban, mint a miénk, egy sikeres vállalkozásnak a közvetlen és távolabbi közösségek, társadalmunk és bolygónk igényeire is tekintettel kell lennünk”. Az egészség megőrzésében kiemelt szerepet játszik a tudatos táplálkozás, amely figyelmet fordít az alapanyagok kiválasztására, helyes elkészítésére. A Bio-Fungi Kft. elkötelezett támogatója ezeknek a törekvéseknek, amelyhez kapcsolódóan a gomba gasztronómiai felhasználásához nyújt szakértői segítséget. A hazai gombafogyasztás növelését tűzték ki célul, amihez edukációs anyagaikkal, honlapjaikkal, receptes könyvekkel- és füzetekkel, valamint IskolaGomba Programjukkal járulnak hozzá. Jelentős karitatív tevékenységük is, például a mellrák elleni harc támogatása, a hazai jótékonysági szervezetek segítése és a helyi településeken működő̋ közösségek által szervezett események felkarolása is.

Cégük társadalmi felelősségvállalása 4 pillér köré épült:

1. GoPink kampány – rózsaszín tálcás gombatermékekkel a mellrák ellen.


2. Jótékonyság: Évek óta támogatják termékeikkel a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet, a Bátor Tábor Alapítványt és hazai szeretetszolgálatokat, így rajtuk keresztül a hátrányos helyzetű családokat. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület arany fokozatú támogatói, az elmúlt 2 évben 24 tonna gombával, több mint 17 millió forint értékben támogatták a rászorulókat. Kiemelt fontos számukra, hogy a közvetlen környezetükben támogatást igénylő nyugdíjas és ifjúsági civil szervezeteknek, hátrányos helyzetben levőknek juttassák el támogatásaikat.

3. IskolaGomba Program: nagy gondot fordítanak a fiatal generáció egészségnevelésére is. E program keretében minden félévben közel 30 iskolába szállítanak gombatermesztő ládát, ezzel a termesztett gombafélék megismerését segítik elő a diákok számára. A tanulók a gyakorlatban is megtanulhatják és láthatják a gombatermesztést, és könnyebben megérthetik, milyen különleges élőlény és egyben egy nagyon finom élelmiszer is a gomba. A tanítóknak, tanároknak oktatási anyagot is biztosítanak, amelyet környezet-természetismeret órán tudnak felhasználni. A program során az elmúlt évben 5 megyében 78 alkalommal helyeztek ki ládákat, így több száz diákkal ismertették meg a gombák világát.


4. Egészséges táplálkozás népszerűsítése: környezetükben (Áporka, Ócsa, Kiskunlacháza, Monor, Gomba, Bugyi, Szigetszentmiklós stb.) működő közintézmények, sportrendezvények, iskolák, óvodák, nyugdíjas találkozók, főzőversenyek számára juttatott termékfelajánlásokkal és egyéb céges reklámajándéktárgyakkal és receptfüzetekkel tesznek a helyi közösségek egészségmegőrzéséért.

Mutsy Árpád bemutatkozó videója ide kattintva elérhető!

 

Állattenyésztés:

A Bonafarm Mezőgazdaság által támogatott kategória győztese NYAKAS ANDRÁS, a Nyakas Farm ügyvezető igazgatója lett.

Forrás: azevagrarembere.hu

Nyakas András 1953. szeptember 24-én született Hajdúnánáson. A család törzsgyökeres nánási, 1610-ig tudja visszavezetni ott őseit. Mezőgazdasági technikus minősítést a nagy múltú Pallagon szerzett. A helyi termelőszövetkezetben kezdte pályafutását, majd 1981-től baromfitenyésztő és állatkereskedő vállalkozása volt. 1995-ben 25 vemhes üszővel indult a tejtermelő tevékenység, amelyből egy nagyon sikeres családi cég nőtt ki. Töretlen hittel és kemény munkával minden évben a vállalkozás teherbíró képességének megfelelően új beruházásokkal, fejlesztésekkel teremtette meg a lehetőséget az állatlétszám növelésére. Napjainkban közel 2000 tehénnel dolgoznak, közben folyik a generációváltás, az „alapító” átadja az irányítást fiainak, Andrásnak és Tamásnak.  Nyakas András munkásságát 1999-ben a Földművelésügyi Minisztérium „Aranykoszorús Gazda” kitüntetéssel, 2009-ben a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Arany Sándor-díjjal ismerte el. 2012-ben Hajdúnánás Város Képviselőtestülete Csiha Győző díjjal jutalmazta a város gazdasági fejlődésének elősegítéséért. 2016-ban a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete az Év Tenyésztője díjjak tüntette ki.

Lokálpatrióta és önzetlen ember lévén, rengeteget segíti városát, rendezvények szervezésével, szponzorálásával, iskolákat, civil szervezetek támogat. Egyebek mellett az ő kezdeményezésére indították el az Arató Fesztivált, amelynek fő támogatója, és ami hosszú évek óta a város egyik legnagyobb tömegrendezvénye. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének megbecsült és elismert tagja.

Nyakas András bemutatkozó videója ide kattintva elérhető!

A kategória további jelöltjei Fekete Zsóka és Varga Ferenc voltak.

 

Jövő agrárszakembere:

Jövő agrárszakembere kategória győztesének HAJNAL SZILVIÁT, a Napsugár-Trade Kft. kereskedelmi vezetőjét választották.

Forrás: azevagrarembere.hu

Hajnal Szilvia 1984-ben született Bácskatopolyán. Családjával 1991-ben költöztek Magyarországra, majd 4 évvel később egy azóta is jól működő családi vállalkozást hoztak létre. Egy ideig Hágában dolgozott a Nemzetközi Törvényszéken (ICTY), a családi vállalkozás akkori nehéz helyzete miatt azonban felhagyott a jogi pályával és a vállalkozás érdekeit helyezte előtérbe. Munkája mellett jelenleg is tanul, képezi magát, mivel mindig a tökéletességre, a jobbra törekszik. A családi vállalkozásban vezető szerepet tölt be kereskedelmi igazgatóként. Cégük takarmány-előállítással, valamint az állattenyésztéssel és baromfivágóhíd üzemeltetésével foglalkozik. A tenyésztésen belül főként brojlercsirke, vízi szárnyas és hízó sertés integrálással foglalkoznak. Keverőüzemük széles palettában állít elő takarmányokat, melyekhez az alapanyag-beszerzést, az összetétel kidolgozást, a termelésütemezést és az értékesítést is ő vezényli, így a logisztikában, takarmányok ismeretében és főként az üzleti életben is helyt kell állnia. A folyamatos innováció az elsődleges cél, hogy a partnerek minél hatékonyabban és nagyobb jövedelmezőség mellett tudjanak termelni, ehhez hozzájárulnak a bel- és külföldi konferenciák. Brojleres partnereik gyakran kapnak elismerést az Aviagen 400-as Clubtól az elért eredményeik alapján (400 feletti brojler index).

2016 végén a H5N8 influenzavírus arra mutatott rá, hogy tudni kell, mit és hogyan kell művelni a szakmában, ha talpon akarnak maradni. Vallja, hogy tényszerű információkra, módszerekre, eljárások ismeretére van szükség ahhoz, hogy a vírust kívül lehessen tartani a gazdaságokon. Erre a gondolatra fűzve indította el a Járványvédelmi kerekasztal elnevezésű civil kezdeményezést két agilis cégvezető, Pandur Mónika és Hajnal Szilvia, akik nem hisznek a szerencsében, sokkal inkább a tudásban, a felkészültségben. Az érintett integrációkat megkeresve, kiscsoportos interaktív előadások keretében jutottak el 10 szervezett előadás során mintegy 300 termelőhöz. A szakma fontos képviselői álltak a kezdeményezésük mellé, így lehetőségük volt előadást tartani, 2017-ben az FM-ben a BTT szakmai fórumán, a Lúdszövetség időszaki ülésén, a Kacsaszövetség időszaki ülésén, a XIX. Kiskunfélegyházi Libafesztiválon.

Hajnal Szilvia bemutatkozó videója ide kattintva megtekinthető!

A kategória további jelöltjei Antal Mihály és Csáki Tamás voltak.

 

Növénytermesztés

A Növénytermesztés kategória győztesének SZABÓ LAJOST, a Hódagro Mezőgazdasági Zrt. Elnök-Vezérigazgatóját választották a zsűri tagjai.

Forrás: azevagrarembere.hu


Szabó Lajos 1954-ben született Hódmezővásárhelyen paraszti családba, így hamar kapcsolatba került a mezőgazdasági munkákkal, otthon nagyon sok állattal foglalkoztak. Mivel földhöz nem lehetett jutni abban az időben, a takarmányt a szövetkezetben részes műveléses szénabetakarítással szedték össze. Ugyanezzel a részes műveléssel termelték a cukorrépát, amelyből a család éves cukor szükségletét biztosították. A munkákba a gyerekek is aktívan bekapcsolódtak, így szinte gyermekként sajátította el az akkori mezőgazdasági munkák technológiáját. Érettségi után felvették az Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karára. 1975-ben állattenyésztő üzemmérnöki diplomát szerzett, emellett fakultatív takarmányipari végzettséggel is rendelkezik. Gyakornoki munkahelye a Mindszenti Lenin Termelőszövetkezet volt, jelenleg is ennek a cégnek a jogutódjában dolgozik. A több mint 40 év során a ranglétra minden fokát megjárta, 2002 júniusa óta elnök-vezérigazgató. 2001-2002-ben a cég válságba került, s ebből a rendkívül nehéz helyzetből sikerült pozitív irányba átfordítani a gazdaságot. Az elmúlt 15 évben az összes erőgépet lecserélték kevesebb káros anyagot kibocsájtó gépekre. Forgatásos, szántásos talajművelést csak igen kevés területen használnak, minden esetben kötelezően alkalmazzák a talajlezárását minden művelet után, vagy a művelettel együtt. A tápanyag-utánpótlásnál az állattenyésztés során képződő összes szervestrágyát felhasználják, szívesen alkalmazzák a különböző baktériumtrágyákat, de műtrágyát is használnak. Új szemesterményszárítót és 15000 tonnás terménytárolót építettek, amelynek lényegesen kevesebb a porkibocsátása, energiatakarékosabb és sokkal csendesebb. A baromfitelepen és a tejelő tehenészeti telepen is technológiát váltottak, a hagyományos szarvasmarhatelepet húsmarhateleppé alakították át. Létrehoztak egy 10 hektáros pihenőparkot is, amely mintegy 500 vendég fogadására alkalmas. Az elmúlt 15 évben 3,5 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, ami a törzstőke 439 százaléka. 2016-ban a saját tőke 3 436 millió forintra emelkedett, a saját és jegyzett tőke aránya 445 százalék, míg 2001-ben csak veszteség volt. A 2016. évi mérlegben - amelyre személy szerint is nagyon büszke - 465 millió forint a tőketartalék, 1789 millió forint az eredménytartalék, 117 millió forint az értékelési tartalék és 273 millió forint a lekötött tartalék. Az említett időszakban megnégyszereződött az alkalmazottak munkabére. Szemléletük és vezérelvük, hogy „Tiszteljük a Fogyasztót, az Állatot és a Környezetet”. Ebből adódik, hogy kiemelten fontos számukra a környezet megőrzése és fenntartása, ezért cserélték le az üzemanyag tárolót, traktormosót hoztak létre olajfogóval, s a legmodernebb technológiával építették meg. AKG-pályázat révén vegyszermentes sávokat hoztak létre. Cégüknél található a Pioneer Vetőmag Kutató Állomásának tenyészkertje. Konzorciumvezetőként a Szegedi Gabonakutatóval és további négy céggel közösen nyerték meg a GINOP-2.2.1-15-2016. számú pályázatot, melynek része, hogy a környező gazdáknak évente fajtasori ajánlatot adnak.

A cég a térség meghatározó gazdasága lett. 2003-ban az ISO és 1-MCCP rendszert vezették be, 2006-ban elnyerték az Üzlet és Siker Minősített Vállalata címet. 2009-ben átvehette a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjat. 2011 óta a Bisnode AAA minősített cége, ami kiemelkedően stabil céget jelent. 2012-ben a részvénytársaság Üzleti Etikai Díjban részesült. 2017-ben földművelésügyi miniszter az Agrárgazdasági Minőségi meghosszabbítását oklevéllel ismerte el.

Szabó Lajos 2013-ban a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának tiszteletbeli polgára lett, tagja a Kaposvár Térségi Cukorrépa Termelői Szövetség Elnökségének, a Gabonaszövetség megyei küldöttje. 2006-ban hozták létre a „HÓDAGRO" Zrt. Vadásztársaságot, amelynek elnöke.

Szabó Lajos bemutatkozó videója ide kattintva érhető el!

 

ÉLETMŰDÍJ

PROF. DR. SÓTONYI PÉTER

Az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem és a Kaposvári Egyetem Honoris Causa Doktora, a Yale Egyetem vendégprofesszora, a Magyar Országos Állatorvos Egyesület elnöke, az Állatorvos-anatómusok Világszövetségének alelnöke, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke, a Magyar Köztársasági érdemrend középkeresztje kitüntetettje.

Az Egyetem graduális és posztgraduális képzésében szerzett több, mint 35 éves tapasztalata alapján nemzetközileg is elismert oktatóprogramok (magyar, német, angol és japán nyelven) készítésével új alapokra helyezte az állatorvosi anatómia oktatását. Hallgatói visszajelzések alapján 44 alkalommal nyerte el az „Év oktatója” elismerést és egy alkalommal az „Év oktatója” címet kapta. A Nemzeti Lovas Programban a lovasoktatás kidolgozása fűződik a nevéhez.

Meghatározó szerepet játszott az Állatorvostudományi Egyetem európai akkreditációjának elnyerésében, így az itt szerzett diplomát mindenféle honosítási eljárás nélkül elfogadják.

Sótonyi Péter 2012-ben kezdeményezte a 230 éves múltra visszatekintő, egyetlen hazai állatorvos képző intézmény önállóvá válását. A Kormányzat elismerte és támogatta e szándékát, így 2016. július 1-től újra önálló Állatorvostudományi Egyetemként működik tovább.

Az Életműdíj kategória másik díjazottja Sótonyi professzor mellett Pr. Dr. Németh Tamás lett, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Felhasznált források:

  1. www.azevagrarembere.hu
  2. www.youtube.com
  3. www.agrotrend.hu